Történetesen remek kis szélvihar lepte meg estére a repülőtér és így a UBS iroda környékét is, a szél pedig pont az orrom előtt döntötte fel az útépítés mellé kitett korlátokat, rá az útra. Én gondoltam, megvan ez egy perc alatt, ha már ott vagyok, gyorsan félrehúzom a romokat, hogy haladjon a forgalom, meg ne essen el benne a következő arra járó. Odakiáltottam a svájci kollégának, aki épp előttem ment, hogy segít-e félredobni egy korlátot, mire ő: sietnie kell a vonathoz.
A megállóban értem utol, nem siettem. Amikor látott, meglepődött, hogy ilyen gyorsan végeztem, de láthatóan kicsit zavarban volt. Végül a tökéletesnek tűnő kártyát húzta elő védekezésül: úgy gondolta, hogy az autósok dolga volt eltakarítani, végül is az útra dőltek az oszlopok. Én ezek szerint autóvezetőként viselkedtem. ☺
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése